Abaúj Antikvárium, dedikált könyvek, kéziratok
Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Emlékeim.

12.000 Ft

Elkelt

Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Emlékeim.

12.000 Ft

  • Emlékirat
  • Megjelenés: 1990
  • Kiadó: Magvető, Budapest
  • Oldalszám: 503
  • Dedikált példány!

Elkelt

Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Emlékeim.
Bp., 1990. Magvető. 503 p. Első magyar nyelvű kiadás!
Kiadói illusztrált papírborítékban. „Tankovics Józsefnek szívélyesen – Fejtő Ferenc ” dedikált példány!

fejto_kepFejtő Ferenc (franciául: François Fejtő, szül.: Fischl Fülöp Ferenc) (Nagykanizsa, 1909.  – Párizs, 2008.) francia-magyar történész, kritikus, Széchenyi-díjas író, baloldali publicista, József Attila barátja. A radikális nézeteket valló Fejtő számára a költő nézetei adták meg a végső lökést ahhoz, hogy csatlakozzon az illegális kommunistákhoz. Hivatalosan a Mester utcai gimnáziumban tanított, mellette azonban marxista szemináriumokat tartott, pártutasításra kivette a részét az „irodalom frontján” folytatott harcból: röplapokat szerkesztett és terjesztett, Györkös Ferenc, illetve Gyulai Ferenc álneveken cikkeket írt a Szabadon című kéthavi lapba, és a Valóságba, melyet József Attilával együtt jelentettek meg 1932 júniusában, a Társadalmi Szemle szerkesztőségének hathatós segítségével. Nem sokkal az első szám megjelenése után több Eötvös-kollégista társával együtt letartóztatták; többször megverték, kínozták. 1932 októberében állították bíróság elé, ahol a vád szerint marxista csoportot alakított és vezetett, felforgató tartalmú röplapokat terjesztett. Első fokon egy évre ítélték, fellebbezés után a büntetést 10 hónap 25 napra mérsékelték (ennyit töltött addig börtönben). Első figyelmet keltő irodalmi alkotása az 1936-ban megjelent Érzelmes utazás című esszéregénye volt, amelynek alapját a nem sokkal korábbi rokonlátogatása kapcsán a Nyugatba írt Zágrábi utinapló képezte. József Attilával és Ignotus Pállal együtt alapítója az imperializmus- és egyben sztálinizmus-ellenes Szép Szó című irodalmi és társadalomtudományi folyóiratnak, amelynek 1935-38 között társszerkesztője volt. József Attila betegségének előrehaladtával Fejtő fokozatosan folyt bele a felelős szerkesztői munkába is. 1938. február 13-án megjelent Makói beszélgetés című cikke a Népszavában, amelyben a kormány németbarát politikáját bírálva azt a végkövetkeztetést szűrte le, hogy a magyar „parasztság jobban ellenáll a náci demagógiának, mint a középosztály”. Másnap letartóztatták, ismét perbe fogták és „osztályharcra való buzdítás” címén „hat hónap szigorított börtönre” ítélték. Fellebbezett ugyan, de amikor ismerősei révén megtudta, hogy az ítélettől függetlenül internálni fogják, elhagyta az országot, s Jugoszlávián, Olaszországon és Svájcon keresztül a francia fővárosba költözött.

Fejtő szépírónak indult, de áttért a politikai tudományok területére. A Rekviem egy hajdanvolt birodalomért az Osztrák-Magyar Monarchiát siratja el, amelyet életképesnek tartott, pusztulását szerinte külső erők okozták. A népi demokráciák története a kelet-európai sztálinizmus elemzésének alapműve, óriási tárgyismeretre támaszkodó megközelítései ma is érvényesek. A 16 nyelvre lefordított, Franciaországban tankönyvként is használt mű számos francia szimpatizánst ébresztett rá a valóságra. Emlékiratait Párizsban 1986-ban, magyarul Budapesttől Párizsig címmel 1989-ben adták ki. Irodalmi esszéket is írt, újságcikkei számos aktualitást tárgyaltak, gyakran adott interjút, műveit számos nyelvre lefordították. Fejtő konzervatív liberális szocialistának vallotta magát: konzervatívként az európai görög-zsidó-keresztény hagyományhoz kötődött, liberálissá a 20. század önkényuralmi rendszerei tették, s a kirívó egyenlőtlenségek ellenfeleként maradt szocialista.

Tömeg 600 g
Méretek 13.5 × 19.8 cm

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Fejtő Ferenc: Budapesttől Párizsig – Emlékeim.” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük