Szathmári Sándor: Hiába – Jövő. – Regény.

Szathmári Sándor: Hiába – Jövő. – Regény.
A szöveggondozás és az utószó Tófalvi Éva munkája.
Bp., (1991.) Szépirodalmi. 312 [4] p. Első (posztumusz) kiadás!
Kiadói illusztrált papírborítóban. „Jókai Annának őszinte szeretettel és nagyrabecsüléssel a kötet szerkesztője: Tófalvi Éva – Bp. 1992. márc. 17.” az írónőnek dedikált példány!

Szathmáry 1932-ben kezdte el élete főművét, a Hiába trilógiát. Múlt, Jelen és Jövő lett a három rész címe, amiket 1935-ben fejezett be. A trilógiából csak a Hiába, és az is csak hat évtized után jelenhetett meg. Az utópiában pontosan megjövendöli a II. világháború kitörésének évét, a szocializmus diktatúráját, és a XXI. század elejét, ahol „élproletárok” minden luxussal felszerelt villái állnak. Olyan találmányokat írt meg előre, mint a gyanús elemeket lehallgató miniatűr rádióadó; bénító sugár, melyekkel tüntetőket hatástalanítanak; hangírógép. A könyv jóval Orwell Állatfarmja és 1984 regényei előtt keletkezett, sőt, Szathmáry Aldous Huxley Szép új világát sem ismerhette még akkor. Az irodalomtörténész 1989-ben bukkant rá a Kazohinia szerzőjének elveszett művére Püski Sándor ÁVH. által lefoglalt iratai között.

A regény cselekménye 2028-ban játszódik Magyarországon, egy képzeletbeli kisvárosban és Budapesten, ahol a Gellért-hegy új neve Lenin-hegy, tetején az ijesztő méretű forradalmi emlékművel, a Rókus Kórház még mindig létezik a sok lebontási javaslat ellenére, s a Thököly út végén, Zuglóban az “élproletárok” minden luxussal felszerelt palotanegyede látható. Megdöbbentő pontossággal határozza meg (1932-ben!) a második világháború kitörésének évét, megjósolva, mely országok háborúznak egymással. A háború után egy világforradalom következtében hatalmas szovjet köztársaságok (önkényuralmak) alakulnak ki, hogy aztán az 1980-as években lezajlott újabb forradalmakban kivívott “népjogokat” az új hatalom visszavonja, s – ismét a marxizmus nevében – kialakítsa saját önkényuralmát. Az egyetlen és mindenható filozófia itt a marxizmus, és Marx “látnok, mert előre megjósolta a proletariátus győzelmét. Az élproletariátust, a termelés vezetőségét Marx alapította.” A luxuséletet élő élproletárok mellett csak két társadalmi csoport van: a fejmunkásoké (szellemi dolgozók, a hatalom kizárólagos szolgálatában) és a gépészek (a társadalom páriái, az anyagi javak termelői). Ebben a társadalomban az élet minden jelensége kísértetiesen a közelmúlt szocializmusához hasonló, s innen próbál kimenekülni Hajós, a regény főhőse, amikor – a szovjet engedélyével – megalapít egy független “önellátási telepet”, egy más élet megteremtésének reményében…