Leírás
A Kisebbségben (1939) című tanulmánya foglalja össze a magyar irodalom karakteréről és fejlődéséről szóló gondolatait. A tanulmányt a német veszedelem érzete hívta életre, a magyarság és a magyar irodalom homályban maradt értékeinek felmutatásával a védekezést kívánta szolgálni. A magyar irodalmat két típusban, a “mélymagyar” és a “hígmagyar” magatartásban ábrázolja, az előbbiben a kárhozó, lemaradó, de igazi nemzeti értéket teremtő alkotók tragikus sorsát látja; az utóbbiban a kevésbé magyar, de érvényesülő, felszínen maradó írót mintázza meg.







