Biblia Sacra Vulgatae Editionis Sixti Quinti Pont. Max. iussu recognita atque edita

Biblia Sacra Vulgatae Editionis Sixti Quinti Pont. Max. iussu recognita atque edita.
Antverpiae, 1619. Ex Officina Plantiniana Apud Balthasarem Moretum et Viduam Ioannis Moreti et Io. Meursium. 1079 p. ; 26 p. [56] p. helyenként iniciális metszett könyvdíszekkel és záródíszekkel, részletgazdag díszcímlappal.
Korabeli hat bordára fűzött, fatáblára vont, préselt, vaknyomással díszített disznóbőr kötésben hiányzó csatokkal. A kötéstábla verzóján és a szennylapokon korabeli feljegyzések. (20 cm.) A Biblia Clementina néven ismerté vált Biblia kiadáshoz hasonló részletgazdag metszett díszcímlappal. A trentói zsinat egyik határozata értelmében, hosszas és igen alapos előkészületek után, 1592-ben, majd 1593-ban került sor az új Vulgata kiadására. V. Sixtus pápa kezdeményezte és szorgalmazta – a címlapon az ő jóváhagyása olvasható –, ám a mű az ő halála után, utódának, VIII. Kelemennek a pápasága idején látott végül napvilágot. A Róma által hivatalosnak tekintett bibliakiadás Biblia Clementina néven vált ismertté a köztudatban és a könyvészeti szakirodalomban. Biblia Clementina eredeti, első kiadásait különlegesen igényes, impozáns és rendkívül részletgazdag díszcímlappal jelentette meg a római Typographia Apostolica. E kompozíció méltán sorolható a korszak sokszorosító grafikájának csúcsteljesítményei közé. A monumentális épülethomlokzatot formázó keretdísz leghangsúlyosabb motívumaiként két álló alak jelenik meg, oszlopok között: baloldalt a törvényadó Mózes, jobboldalt Dávid király a hárfával. Az alsó sávban kétoldalt két-két evangélista ülő alakja egészíti ki: Máté és Márk, Lukács és János – valamennyien szimbólumaikkal. Ez a bonyolult, ám rendkívüli körültekintéssel felépített kompozíció – melynek mestere ez idő szerint nem ismert – nyilvánvalóan határozott megrendelői előírások alapján készült.