Nagy Elek: A szabadkőművesek titkai és más írások

10.900 Ft

Akció!

Nagy Elek: A szabadkőművesek titkai és más írások

10.900 Ft

  • Történelem, politika
  • Megjelenés: 2021
  • Kiadó: Magánkiadás, Budapest
  • Oldalszám: 181
  • Egyetlen kiadás. Kis példányszám.
  • Aláírt, számozott

10 készleten

Kategória: Címke:

Leírás

Nagy Elek: A szabadkőművesek titkai és más írások
Szerkesztette: dr. Dömölki János /Kitaszított jobboldali publicisták I./
Bp., 2021. Magánkiadás. (A szerkesztő.) 181 [7] p. Egyetlen kiadás.
Kiadói illusztrált papírborítóban. Megjelent 150 számozott, a sorozatszerkesztő által aláírt pédányban.

„Dr. Nagy Elek (Szatmár, 1878. február 28. – Bp., 1949?) – nem keverendő össze Dr. Nagy Elek vatikáni nagykövettel, a Magyarország és a Népszövetség c. remek könyv írójával – jogász, jogtanácsos, ügyvéd, védőügyvéd (képviselte többek között Méhely Lajost, Nagykálnai Levatich László és Böszörményi Zoltánt is), író, újságíró, jogi szakíró, politikus, fővárosi törvényhatósági bizottsági tag, és ami a legfontosabb, a szabadkőműves szövetség egyik legjobb ismerője. A maga korában legalább akkora szakértője volt a témának, mint ma Dr. Raffay Ernő történész-professzor úr. Közel 4 évtizeden át tollal (főként a Szatmáron megjelenő Heti Szemle hasábjain, majd az 1920-as évektől kezdve önálló munkáiban) és élőszóval egyaránt bátran, következetesen, megalkuvást nem ismerve szállt szembe mindazon a Jászi Oszkár által fémjelzett destruktív vallás- és nemzetellenes radikális törekvésekkel, amelyek a 19. század végétől egyre jobban tért nyertek a magyarországi szabadkőműves páholyok túlnyomó többségében. Nevét hiába keresnénk bármelyik lexikonban vagy egyéb ismeretterjesztő könyvben. Az internetről is legfeljebb az önálló munkaként (is) megjelent tanulmányainak a címe tudható meg, amelyek mind a mai napig a legnagyobb könyvritkaságok közé tartoznak. Ilyen a kötetben is szereplő: A demokrácia, a szabadkőművesség és a sajtó, A nemzetek szövetsége, mint a zsidó világuralom eszköze stb. A „felszabadúlás” után még a nevét is úgy kitörölték a köztudatból, olyannyira, hogy az egyébként rendkívül alapos, a témában szinte minden fellelhető szerzőre és munkára kitérő Gyurgyák János: A zsidókérdés Magyarországon című közel 800 oldalas munkájának több mint 2000 névből álló névmutatójában sem szerepel. Hogy miért? Az nyilvánvalóvá válik mindazok számára, akik a könyvben szereplő cikkeket, tanulmányokat elolvassák.

Íme, némi ízelítő A haszonelv című, 1911-ben megjelent cikkből: „A történelem arra tanít, hogy a választott nép olyan, mint az aranka nevű növény a lóherésben és lucernásban. Tompa Mihály gyönyörűen énekli:

„Fű, virág, míg hervadoznak,

Ő gyarapszik, sarja buja:

Ezt elnyomja a növésben,

Azt helyéből is kitúrja.”

Ezt az életműködést ezek a Schmarotzeninsecten ármánnyal, fortéllyal, csalafintasággal fejtik ki. Felhasználják erkölcstelen nőszemélyeiket is arra, hogy a hatalmat, pénzt birtokukba kerítsék és hírvágyukat kielégítsék. Mikor az erkölcsök megromlanak, a társadalmi viszonyok meglazulnak – mondja Egan Lajos a Zsidókérdés Magyarországon című kitűnő munkájában – az életszokások elvadulnak, a feslettség és kicsapongás rothadást és feloszlást idéz elő, akkor fedezzük fel a Schmarotzeninsectent a rothadó húsban. Hol lát ma Magyarországon a választott nép még általa le nem aratott vetést? Az egyházak vagyonában. Erre akar kúszni, ebből akarja az életnedvet kiszívni. A választott népnek a történelemből kivilágló ősi ösztönét látjuk itt is működni a magyarországi faj-szabadkőművességén keresztül, kerülő úton, fortéllyal, csellel, csalafintasággal.”

További információk

Tömeg 1000 g

Értékelések

Még nincsenek értékelések.

„Nagy Elek: A szabadkőművesek titkai és más írások” értékelése elsőként

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük