Leírás
Földeák János (1910) is azok közé a munkásírók közé tartozik, akik a harmincas évektől “tollal és szerszámmal” küzdöttek osztályuk jogaiért. A vers ez időben elsősorban agitáció, propaganda, egyúttal ismeretterjesztés; harci riadó és szociográfia volt. Földeák János pályája annak érdekes példája, hogyan él tovább egy meghatározott történelmi helyzet által életre hívott költészet a megváltozott társadalmi körülmények között. A felszabadulás utáni években költői munkásságának mennyisége csökken, elsősorban közéleti tevékenysége miatt. Ő maga írja a Két vers között című költeményében: “Ha kérdeznéd, elvtárs, mit írtam – / kilencszáznegyvenöttől / kilencszázötvenig? – e vers / kivált a feledésből:… / örülök, mert “költészetemmel” / eredményeink nőttek / s eggyel több a tartópillére / a bolsevik jövőnek.” Bolsevik honfoglalás (1952) című kötete az újjáépítésről ad hírt, diadalmas örömmel és lelkesedéssel; kiemelkedik belőle a Hajnali ébredés és a címadó vers.






