Leírás

Révai Mór János, olykor Révai formában is, születési nevén Rosenberg Móric (1860 – 1926) zsidó származású magyar könyvkiadó, író és országgyűlési képviselő; Révai Sámuel, a Révai Testvérek egyik alapítójának fia. Már gyermekkorában közeli kapcsolatba került a könyvkiadással és -kereskedelemmel, apja kisebb-nagyobb feladatokkal bízta meg, például 10-11 évesen segített a szortimentkereskedés évenkénti húsvéti elszámolás előkészítésében. Egyetemi tanulmányait 1878-ban Budapesten kezdte, irodalmat, nyelvészetet és filozófiát hallgatott, ez idő alatt nagybátyjánál, Révai Leónál (a Révai Testvérek másik alapítója) lakott, illetve segített neki az antikváriumában. Később Révai Leó azzal is megbízta, hogy egy újonnan vásárolt könyvtárat rendezzen, katalogizáljon. Míg ő ezzel foglalatoskodott, nem járt rendesen az egyetemi előadásokra, amit apja nem nézett jó szemmel. Révai Sámuel kérésére egy rövid ideig Lipcsében folytatta tanulmányait, ahol találkozott több kiadóval is annak reményében, hogy többet megtudhat a német könyvkiadásról és -kereskedelemről, de ők nem beszéltek sokat a kiadói ügyekről. 1880-ban Révai Leó visszahívta Budapestre, majd belépett a Révai Testvérek Irodalmi Intézetbe, ahol megalapította a kiadói osztályt, illetve ötleteivel hozzájárult a cég felvirágzásához. A kiadó 1885. július 1-jén részvénytársasággá alakult, amelynek Révay Mór János lett a vezérigazgatója. Révay a közéletben is jelentős szerepet vállalt, 1901-ben és 1905-ben országgyűlési képviselővé választották a Szabadelvű Párt tagjaként.