Leírás

A hágai Fotomuseum Den Haag felkérésére Nádas Péter – aki maga is tanult fotográfus, és pályáját fotóriporterként kezdte – válogatta össze a múzeum nagyszabású magyar fotótörténeti kiállításának anyagát, amely 2004 ősze és 2005 eleje között volt látogatható. A kötet ennek a tárlatnak a kísérőkiadványa.

A kiadványban Nádas kísérőszövege mellett a legjelentősebb magyar, illetve magyar származású fotográfusok munkáinak reprodukciói kaptak helyet. Szerepelnek benne többek között Robert Capa, André Kertész, Martin Munkácsi, Besnyő Éva, Lucien Hervé, Kinszki Imre, Balogh Rudolf, Ata Kandó és maga Nádas Péter felvételei is.

Péter Nádas (Budapest, 1942) leginkább regényei, történetei és színdarabjai miatt ismert. Lenyűgöző és monumentális A Emlékek Könyve (1986), amelyet azóta kilenc nyelvre fordítottak, világszerte nagy hírnevet szerzett. De Nádas aktív fotósként is. Még jóval azelőtt, hogy publikálta első irodalmi művét, fotósként képzett, és az Újságírói Iskolába járt. Ez a háttér kézzelfogható könyveiben. Regényei és történetei sok rendkívül gondosan leírt képet tartalmaznak, amelyek úgy hatnak az olvasóra, mint egy fényképfelvétel. Ezzel szemben fényképei nagyszerű narratív tulajdonságokkal is rendelkeznek. 1999-ben megjelent az Een zweem van licht (Egy fény utalása) című könyv, amelyben Nádas az elmúlt negyven év fényképezési munkásságát gondosan megírt önéletrajzi reflexiókkal bontja meg. Ez a kiadvány arra ösztönözte a Hágai Fotóművészeti Múzeumot, hogy meghívja Péter Nádast vendégkurátorként egy magyar fotózásról szóló kiállításra az elmúlt kilencven évben. A Lélektárs cím Nádas érzéseire és helyzetére utal hazája fényképészeti hagyományával kapcsolatban. Egy olyan ország, ahol sok fotós távozott Németországba, Franciaországba és az Egyesült Államokba, többek között. Néhányan ott váltak világhírűvé. Sokan Magyarországon maradtak, és a nyugaton kevésbé ismertek, ami igazolatlannak bizonyult. Önmagát választott témák és motívumok révén, valamint mintegy 50 saját fényképével, amely a nemzeti hagyományhoz való tartozásának bizonyítékaként szolgál, átható áttekintést alkotott azokról a képekről, amelyek kifejezik, mit tud a fotózás: veszteség, vágy, szerelem és halál, de egyben a lazaság, az öröm és a dizájn nyílt élvezete is. Péter Nádas egyedi víziója költői és provokatív lehet, de fontos abban, hogy megtanuljuk értékelni és megérteni a fotózást általában, különösen Magyarország esetében. A rokonlelkek volt az egyik fénypontja a “Magyarország a tengernél” fesztiválnak, amely a 2004-es hollandiai magyar kulturális szezon volt. A kiállítást egy azonos nevű katalógus kíséri, amelyben Péter Nádas szövegei és Eva Besnyö, Robert Capa, André Kertész, Martin Munkasci, Lucien Hervé és Péter Nádas fényképmásolatai is szerepelnek.