Leírás

Ez a könyv bevezetés Weöres Sándor verseinek olvasásába. A szerző jól tudja, hogy vannak érzékeny olvasók, versértők, akik maguk is megtalálják az utat a Weöres-vershez: a Weöres-költészet kozmoszában egy idő után föltalálják magukat. Sőt még ez az önálló „kutatás” a legjobb módja e költészet asszimilálásának. Mégis, azt a tízesztendős együttes munkálkodást, amelyben e könyv szerzője Weöres Sándor mellett inaskodott, kár lett volna nyomtalanul hagyni. Mert ott inaskodott, szó szerint véve az inaskodást. Vagyis végezte azokat az elemi, a legtöbbször manuális munkákat, amelyek együtt járnak gyűjteményes kiadások, antológiák összeállításával.
Mi dolga volt az inasnak? – Hordta-vitte a szükséges forrásokat; tartalommutatót készített; összehordta a szétszórt közléseket. Eközben azonban közelről nézte, amit a mester csinál. A mester nem magyarázott, de sose éreztette inasával, hogy az vele nem lehet egyenrangú munkás. Mert – s ez Weöres demokratizmusa – mindenki egyenrangú. Az inaskodás így lett nagyszerű tevékenység. Weöres szótlanul is megosztotta tevékenységét az inassal, aki természetesen egyre többet sejtett mindarról, ami a Weöres műhelyében valaha is történt. Így lett neki Weöres költészete tápláló kenyér.
Ez a könyv azt tanúsítja, hogy beteljesülhet a költő jövendölése: „majd táplál most még forró kenyerem”. Weöres lírájának értelmezése e munkában a forró kenyér élvezhetővé hűtése. Tegyük hozzá, hűteni sokféleképpen lehet. Az értelmezésnek nincs egyetlen kitüntette útja. Ez a könyv csak egy a lehetséges sok közt, de megvan az a sajátsága, hogy szerzője a saját útját írja le, mikor a megközelítés egyik változatát kínálja az olvasónak.
S minthogy Weöres költészetes a magyar líra legújabb kori történetének is jelentős fejezete, e könyv a modern magyar líra világába is bevezet. S azt is érdemes megfontolni, hogy ez a vállalkozás az első kísérlet Weöres Sándor költői világának jellemzésére.