Leírás

A városok minden korszakban a történelem kezdetétől egészen napjainkig a kulturális, a szellemi és a gazdasági haladás központjai voltak. Az ókori kultúrnépek nagy teljesítményei is egy-egy város nevéhez fűződnek. Elég, ha itt Athént, Rómát, a mezopotámiai nagyvárosokat, Karthágót említjük. A középkor kultúralevezető és szétsugárzó központjai a német-olasz kereskedővárosok. Az újkorban a technika minden képzeletet felülmúló fejlődésével hatalmas arányúra fejlődő világforgalom, világkereskedelem és a gyáripar minden eddigit felülmúló lendületet ad a városképződésnek. A városok ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolnak a népességre. A városba özönlés sok helyen egész vidékek, országrészek elnéptelenedéséhez vezet. A földtől, a falutól való elszakadás társadalmi betegséggé fajul (Franciaország). Mi csábíthatja vajon ilyen leküzdhetetlen, ilyen ellenállhatatlan erővel az emberek százezreit és millióit a városokba? Az okok kétségtelenül igen különbözőek. A kényelmesebb és könnyebb élet, a szórakozás változatossága, a boldogulás, az érvényesülés, meggazdagodás csalóka reményei bizonyára a városba özönlés legfontosabb indokai közé tartoznak. A nagyarányú városfejlődésnek megvoltak a kedvező és előnyös, de hátrányos oldalai is. A városokba húzódott tömegek életszínvonala, civilizációja általában emelkedett ugyan, de gyökértelenné vált, kiszakadt a régi életkeretekből, amelyeket a faji lelkület alakított ki s belekerült egy színtelen, romlott, silány, idegen világba, amely lassan elsorvasztotta benne a faji érzéseket és sejtéseket.