Leírás
Az idei év első kiadványával az 1919-es proletárdiktatúra időszakába tekintünk vissza és elemezzük azt, a felfordulást kiváltó okokkal együtt. Tesszük mindezt egy igencsak szokatlan nézőpontból: francia szemüvegen keresztül.
A szemüveget pedig nem mások, mint a derék francia szerzőpáros: a világhírű Tharaud-fivérek viselik. Az ő kalauzolásukban vesszük végig azt a folyamatot, ami a Habsburg-birodalom háborúba lépésétől kezdődően, Károlyi fellépésén át, egészen a Korvin-Klein Ottó reklámarcát viselő vörösterrorig terjedt.
A történelmi eseményeket gazdag részletességgel tárja elénk Jean és Jérôme Tharaud, melyek ismerete elengedhetetlen a történelmi tisztánlátás és az eseményláncolatok megértése érdekében.
A szerkesztői bevezető egy részlete így hangzik:
Jean (1877-1952) és Jérôme (1874-1953) Tharaud, Goncourt-díjas francia írók, testvérpár. A szerzőpáros közül Jérôme volt a termékenyebb író, de következetesen mindkettőjük neve szerepel könyveik címoldalán.
Jérôme Tharaud 1899-ben járt először Magyarországon, mint az École normale supérieure-nek, Párizs egyik legrangosabb felsőoktatási intézményének friss diplomása. Budapestre kerül, az egykori Eötvös Kollégiumba (ma: ELTE Eötvös József Collegium), francia lektornak, ahol lelkesen látja el a jövő franciatanárait tudásanyaggal négy éven át.A bolsevista uralom bukását követően újra Magyarországra látogat, ahol elmélyülten kutatja a kommünhöz vezető előzményeket. Tapasztalatait a Revue des deux Mondes-ban jelenteti meg három grandiózus cikkben, melyet később Quand Israël est roi (Amikor Izrael a király) címmel könyv alakban is kiad.A mű számos nyelven megjelent, magyarul a Tormay Cécile által szerkesztett Napkelet hozta le 1924-ben az eredeti cikksorozat mintájára, három részben. Hitler hatalomra jutása után a szerzőpáros a nemzetiszocialista Németországba is ellátogatott, ottani tapasztalataikat Quand Israël n’est plus roi (Ha már nem Izrael a király) című 1933-as könyvükben összegezték.Jérôme Tharaud Magyarország és a magyarság iránt érzett szimpátiája leplezetlenül felszínre kerül a könyv egészében, behatóan ismerte hazánk történelmét, tanulmányozta kultúránkat, bejárta Magyarország minden rejtett zugát (ezekből a tanulmányutakból született meg A kereszt árnyéka c. zseniális regény is). Külföldi írótól szokatlan felkészültséggel írta meg ezt az irodalmi magasságokba repítő, a történelmi távlatokat is olvasmányosan elénk táró, de útikönyvnek sem utolsó, stílusosan megírt dolgozatát.
A proletárdiktatúrát testközelből ismerteti, egyes jeleneteit olvasva elborzadunk azon az emberi kegyetlenkedésen, melyet több, mint egy évszázada elszenvedett Magyarország lakossága.A könyv egészén végigvonul a zsidókérdés. Érdekes kontrasztként állítja szembe egymással az egykori budapesti Orczy-házat és az alföldi rónaságot, mint a zsidóságnak és magyarságnak romantikus jelképeit.